Az iskolába lépés, az iskolaválasztás, az iskolaérettség egy igen sokszereplős jelenség. Részese a gyermek, aki megkezdi azt a bizonyos nagybetűs életet. Érintett a szülő, akinek nehéz döntéseket kell meghoznia. Jelen van az óvónő, akinek szerepe sajnos az utóbbi években jelentősen csökkent a döntés tekintetében, de épp ezért munkája talán még inkább felértékelődött.

S bizony nagyon is érintett az a tanító, aki várja leendő kis nebulóit. A résztvevők gyakran egymásra mutogatnak, mindenki azt keresi, hogy kinek kell a gyermeket felkészítenie az iskolára és hogyan. Sokat támadják az óvodapedagógusokat, mert „az óvodában csak játszanak”. Kritika éri a tanító néniket, mert túl nagy elvárásokat támasztanak a kis elsősökkel szemben. Valamint sokszor elhangzik az is, hogy bizonyos dolgokat miért nem tanít meg a szülő.  Ugyanakkor ez egy olyan összetett kérdés, amelyben a válaszok nem feketék és nem fehérek, de még csak nem is szürkék, hanem nagyon-nagyon színesek. Minden résztvevő egyben áldozat és „felelős” is.

Sok-sok cikk, írás, bejegyzés foglalkozik ezzel a kérdéssel, leginkább a tudományos oldalával. Én most nagyon is praktikus, hétköznapi helyzeteket, problémákat szeretnék bemutatni. Azokat a résztvevők számára nagyon is frusztráló helyzeteket, melyek létrehozzák az ördögi köröket, s melyek feszültséget szülnek az érintettek között.

Az iskolaérettség egy sokat hangoztatott és sokat vitatott kérdés. Maga a fogalom, ez az elnevezés máris nagyon elgondolkodtató. Érés… Egyszer minden megérik. Az ugyanazon a napon elvetett paradicsomtőről is hónapos különbséggel veszünk le érett, piros paradicsomot. Ha érés, akkor tehát ez egy folyamat. Azaz folyamatosan változik, aki decemberben még „zöld”, az szeptemberre lehet „piros”! Jelenleg a két véglet között minden életkorú gyermek megtalálható egy első osztályban: a már szeptemberben 8 éves és a szeptemberben éppen 6 éves is. És lássuk be, vannak olyan kis 6 évesek, akik gond nélkül veszik az akadályokat, a kezdetektől sikeres az iskolai életük. Míg vannak olyan 8 évesek, akiknek az első lépések is nehézséget okoznak. Tehát azt mindenesetre kijelenthetjük, hogy az iskolaérettséget nem az életkor határozza meg.

Cikkünk hamarosan folytatódik…..

Jánosi Ágnes – Gyógypedagógus, Tanulási Coach, Élménytréner